Mi lesz az orosz gázszállítással? Hogy került Elon Musk a Die Weltbe? Hogyan értékelik Putyin félig-meddig bocsánatkérését? Válogatásunk a világlapok írásaiból.
A demokrácia nyitott kimenetelű rendszer, amelyben a fejlődés menetét, ütemét, a konfliktusok jellegét és intenzitását, a közélet légkörét, a politikai verseny dinamikáját nem elsősorban az intézmények, sokkal inkább a releváns politikai aktorok határozzák meg.
Kijev nyerhet, mondja Fukuyama a német t-online-nak adott interjúban. A világhírű amerikai politológus szerint az ukránok harci morálja sokkal jobb, mint az oroszoké. És most már nehézpáncélosokat is kapnak. Azonban folyamatosan annyi támogatást kell nekik nyújtani, hogy visszafoglalhassák az elvesztett területek újabb és újabb szeleteit.
A világhírű politikatudós a The Atlanticben közölt cikkében felhívja a figyelmet arra, hogy a liberális demokrácia csak akkor tér vissza, ha az emberek hajlandóak harcolni érte, és az ukrán háború jól illusztrálja a mai nemzedéknek, mi is tét.
A Budapest Fórum első napjának záróelőadásán Timothy Garton Ash elmondta, illúzió lenne azt hinni, hogy az Európai Unió lovagként fogja ledöfni a magyar fekete bárányt, Francis Fukuyama pedig úgy véli, Orbán iránytű az amerikai jobboldal számára – többek közt a Putyin iránti csodálatban is.
A Stanfordi Egyetem világhírű politológusa már márciusban kijelentette, hogy Oroszország vereségre van ítélve az Ukrajna elleni háborúban. Most pedig kifejezetten derűlátó, mivel úgy ítéli meg, hogy a friss orosz kudarc hatalmas lendület adhat a liberális demokráciának, ugyanakkor visszaveti a nyomuló tekintélyelvű rendszereket.
Tizenkét pontban foglalta össze az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos meglátásait Francis Fukuyama. A filozófus kitér arra, Vlagyimir Putyin vajon túléli-e a nyilvánvalóan rá váró vereséget (nem), hogy milyen hatással volt az invázió a populistákra, köztük Orbán Viktorra (kedvezőtlen), illetve hogy mit tanulhat az esetből Kína (nem kergethet hamis ábrándokat hadserege teljesítőképésségéről).
Az 1989-ben létező szovjet elitek viszonya a rendszerváltozásokhoz és a liberális demokráciához lehet a kulcspontja a mostani háborúnak. Elemzés Francis Fukuyama A történelem vége? című esszéje alapján.
Pontosan egy évvel ezelőtt vészjósló precedenssel szolgált a Trump által felhergelt csőcselék, mert a polgárháború óta nem fordult elő, hogy egy bukott elnök ne adta volna át békésen a hatalmat, egyetlen elődje sem szállt szembe a széles körű bizonyítékokkal és vonta kétségbe a választások eredményét. Így látja a helyzetet Francis Fukuyama világhírű politológus.
A Szovjetunió bukása és a hidegháború vége után a történelem végéről és a liberális demokrácia végső győzelméről értekező filozófus-politológus a populizmus terjedése ellenére ma is azt mondja, hogy végül a demokrácia győz, mert nincs annál jobb.
A liberális demokrácia nem tart igényt arra, hogy egyetemes újkereszténységként létezzen. Ha nem így tesz, nem szabadságot hoz, hanem ugyanolyan sok megoldatlanságot, mint az a kor, amelyet állítólag lezárt. Vélemény.
A koronavírus okozta globális világválság megerősítette az antidemokratikus folyamatokat, hosszú távon azonban erősebb demokráciához és jogállamisághoz is vezethet – mondta az Egyensúly Intézet online konferenciáján Francis Fukuyama amerikai filozófus. Stumpf István volt alkotmánybíró szerint pedig a politikusoknak akár néhány éven belül eddig nem tapasztalt társadalmi konfliktusokkal kell majd szembenézniük.